Skip Navigation LinksFőoldal : Hírek : 2020. : Dec. 16. A WADA JELENTÉSE A 2018. ÉVI DOPPINGVÉTSÉGEKRŐL. Budapest

A WADA JELENTÉSE A 2018. ÉVI DOPPINGVÉTSÉGEKRÕL

2020. december 17. Budapest

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2020. december 10-én közzétette a 2018. évi doppingvétségekrõl készített részletes jelentését. Ez a hatodik ilyen dokumentum (az elsõ a 2013. évben elkövetett doppingvétségek adatait foglalja össze), amely azonos szerkezetben tartalmazza az adatokat. A jelentés összefoglalójának fõbb megállapításai a következõk.

A WADA-akkreditált laborok 2018-ban 263.519 mintát analizáltak, amelyek közül 2.771 esetben mutattak ki pozitív vizsgálati eredményt. Ezek közül:

1.640 minta (59,2 %) minõsült doppingvétségnek (és kerültek szankcionálásra);
333 minta (12,0 %) esetében az eljárás – indokolt orvosi okokból (pl. érvényes TUE-engedéllyel) – megszüntetésre kerültek;
381 minta (13,7 %) esetében az eljárás – orvosi okokon túlmenõen – megszüntetésre került;[1]
101 esetben (3,6 %) nem került szankció meghatározásra, mivel a sportoló tisztázta magát;
316 esetben (11,4 %) még mindig folyik az eljárás.

Az 2.771 pozitív vizsgálati eredmény megoszlása az alábbi:

2.149 (77,6 %) versenyen történt (ebbõl 1.277 eset minõsült doppingvétségnek), illetve 622 (22,4 %) versenyen kívüli ellenõrzésbõl származik (ebbõl 363 eset minõsült doppingvétségnek).
A 2.750 pozitív vizeletmintából 1.630 eset, a 21 pozitív vérmintából pedig 10 eset minõsült doppingvétségnek.

Az 1.640 doppingvétségnek minõsülõ esetben a minták megoszlása a következõ:

1.269 férfi (77,3 %) és 371 nõi (22,6 %) versenyzõ;
92 sportág érintett (a WADA-akkreditált laborok ADAMS rendszerben történõ jelentése alapján);
117 ország versenyzõitõl kerültek levételre.

283 nem analitikai doppingvétség[2] történt az alábbi megoszlásban:

267 eset érint 45 ország versenyzõjét 42 sportágból;
16 eset érint sportolót segítõ személyt 10 országból.

A 2018. évi összes doppingvétség (pozitív vizsgálati eredménybõl + nem analitikai megállapításból eredõ) fõ mutatószámai a következõk:

1.923 doppingvétség (1.906 versenyzõtõl és 16 sportolót segítõ személytõl);
92 sportág;
117 ország.

A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló sportág a következõ:

1.

testépítés:

261

2.

kerékpár:

221

3.

atlétika:

193

4.

erõemelés:

164

5.

súlyemelés:

157

6.

birkózás:

67

7.

rögbi:

57

7.

ökölvívás:

57

9.

labdarúgás:

56

10.

úszás:

39

A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló ország a következõ:

1.

Oroszország:

144

2.

Olaszország:

132

3.

Franciaország:

114

4.

India:

107

5.

Ukrajna:

78

6.

Egyesült Államok:

73

7.

Belgium:

65

8.

Kína:

63

9.

Brazília:

54

10.

Kazahsztán:

51

...

...

...

46.

Magyarország[3]:

9

A doppingvétségek számának alakulását 2013 és 2018 között az alábbi táblázat foglalja össze.

 

2013

2014

2015

2016

2017

2018

Pozitív vizsgálati eredmény (AAF)

2.540

2.287

2.522

3.032

2.749

2.771

Analitikai doppingvétség (ADRV)

1.687

1.462

1.649

1.326

1.459

1.640

Nem analitikai doppingvétség

266

231

280

269

317

283

Összes doppingvétség

1.953

1.693

1.929

1.595

1.776

1.923

Országok (doppingvétségben érintettek)

115

109

122

117

111

117

Sportágak (doppingvétségben érintettek)

89

83

85

112

89

92

[1] Az ún. „No Case to Answer” esetek a következõket foglalják magukban: glükokortikoszteroidok engedélyezett alkalmazása, a nemzetközi standardoktól való eltérés, a WADA joghatóságán kívüli esetek (beleértve a WADA Kódexet alá nem író országok ügyeit) és minden egyéb egyedi eset.

[2] Nem analitikai doppingvétség: a WADA Kódex 2.2-2.10. pontjaiban meghatározott olyan doppingvétségek, amelyek nem tiltott anyag, metabolit, vagy származék sportoló testébõl származó mintában történõ kimutatásának eredménye.

[3] A 9 magyarországi eset a következõ sportágakból származik: atlétika (2), amerikai futball (1), szkander (1), testépítés (1), kajak-kenu (1), lovas sportok (1), jet-ski (1), erõemelés (1)